Archer's Guide / Íjász-felszerelés

Íjász-felszerelés

Egy kezdő számára az íjászatban nagyon sok olyan kifejezés található, ami összezavarhatja – ezek tisztázására igyekeztünk összeszedni minden olyan elemet, ami szóba kerülhet.

Figyelem! Ezek a magyarázatok csak az alapokat tartalmazzák, mert egy-egy témáról külön cikk-sorozatokat lehetne írni.

Cikkek az Íjász-felszerelések kategóriából

Íj

Íj

Az általános definíció valahogy úgy hangzik, hogy minden eszköz, ami két dinamikusan mozgó karral és stabil markolati középrésszel rendelkezik és a karok végeit valamilyen formában ideg köti össze, íjnak nevezünk. Ez természetesen egy elég általános megfogalmazás, de a különféle íjtípusok miatt ennél konkrétabbat nem is nagyon lehet megfogalmazni. Ha szeretnél többet megtudni a különféle íjtípusokról, látogasd meg az Íjtípusok szekciót.

Vessző

Vessző

Nagyon leegyszerűsítve az íj által kilőtt lövedék. Népiesen hívják nyílnak is. A különféle vesszőket az anyagösszetételük alapján különböztetjük meg, így találhatunk fa-, alu-, carbon és alucarbon vesszőket. Az, hogy az adott íjász melyiket használja ezek közül főként attól függ, hogy milyen típusú íjjal lő: a hagyományőrző, tradicionális íjakkal fa vesszővel szoktak lőni (ezzel illik, illetve a szabályok is ezt teszik lehetővé a kategórián belül), míg a például a csigások főként carbont, alucarbont, attól függően, hogy milyen versenyről van szó.

Tegez

Tegez

Fő funkciója a vesszők tárolása. Több fajtája is létezik, a hagyományőrző típusoktól a modern darabokig mindenki megtalálja az ízlésének, igényeinek megfelelőt. A modernebbek között érdemes azt is figyelembe venni, hogy milyen egyéb rakodási felületei vannak, mert az apróbb pót-alkatrészek jobb, ha mindig kéznél vannak.

A tegezekről további részleteket megtudhatsz az alábbi cikkben: Íjász felszerelés: a tegez

Alkarvédő

Alkarvédő

Elsődleges funkciója értelemszerűen az alkar védése az ideg okozta sérülésektől, kékes-zöldes-sárgás foltoktól. Másodlagos funkciója a bő, hosszú ujjú ruhadarabok leszorítása, hogy az ne lógjon az ideg útjába.

Kialakítását tekintve találkozhatunk bőr, műanyag sőt, ritkább esetben akár carbonszálas darabokkal is.

Kifutó

Kifutó

A tradicionális íjakat leszámítva gyakorlatilag minden íjon megtalálható a kifutó. Ez az eszköz arra hivatott, hogy a vessző pontosabb kivezetését segítse – míg a történelmi íjaknál a kézfejen fut ki a vessző, addig az úgynevezett középlövő íjaknál ezen az eszközön. Ennek egyik fő előnye, hogy mindig ugyan abban a pozícióban van, a kézfejünkkel ellentétben, amit főként kezdő íjászok hajlamosak lövésenként fentebb-lejjebb helyezni – ez pedig a pontosság rovására megy.

Íjtípusonként eltérőek ezek a kifutók: a vadászreflex íjakhoz főként műanyag, gumis kifutót használnak, míg a barebow-sok és az olimpiások rugós oldaltámasszal (Bergerrel) felszerelt darabokat. A csigás íjászok szintén egy harmadik kategória, amin belül számos alkategória is létezik: pengés kifutó, ami gyakorlatilag egy laprugó elvén működik; lebukós kifutó, amit a segédkábel a lövés pillanatában “ránt el” a vessző alól; vadász kifutók, amik fő kialakítási ismérve, hogy sokszor több irányból érintkeznek a vesszővel (pl. oldalról-felülről is, vagy teljesen körbeveszi egy szőrkefe), ezzel segítve, hogy a vessző cserkelés közben ne eshessen le a kifutóról. Mindnek vannak előnyei – hátrányai, érdemes több típust megvizsgálni, kipróbálni.

Berger

Berger

Másnéven rugós oldaltámasz. Ez a modern kifutók egyik tartozéka, főként a barebow-sok és az olimpiai reflex íjjal lövők használják. Működésének lényege, hogy a lövés kezdetekor a vesszőben fellépő oldalirányú hullámmozgást (az úgynevezett íjász paradoxont) kompenzálja és így pontosabbá tegye a lövéseket. Fontos a jól beállított berger, mivel ha túl kemény, akkor nem tudja elnyelni ezeket a hullám-ütéseket és a vesszőt el fogja téríteni; ugyan ez a helyzet a túl lágy bergerrel is: túlságosan benyomódik, tehát gyakorlatilag szabadon “hullámzik” a vessző.

Stabilizátor, súly

Stabilizátor, súly

Az íjra szerelt stabilizátoroknak több funkciójuk is van:

  • segítenek az íj pontos egyensúlyának beállításában,
  • csökkentik a célzás közbeni célkép mozgását – ez főként az irányzékos íjaknál érződik, egy jól kisúlyozott, jól beállított stabilizátorokkal szerelt íj sokkal kisebb mozgást végez a célterületen
  • Elnyeli a lövés közben fellépő rezgéseket

Méretét tekintve sok típus található meg a piacon, vásárlás előtt érdemes az adott íjra alkalmazott szabályokkal is tisztában lenni, mert nem minden íjtípusra szerelhető fel bármekkora stabilizátor.

Ennél is fontosabb, hogy a barebow kategóriában csak az úgynevezett súly rögzítése engedélyezett (kivétel ez alól az IFAA szabályrendszer). Ezek a súlyok gyakorlatilag a középrészhez rögzített tömör, főként fémből készült elemek, amik nem tartalmazhatnak rezgéscsillapító elemet.

Tab és kesztyű

Tab és kesztyű

A kézi oldást teszi kényelmesebbé.

A tab gyakorlatilag egy bőrdarab, amit gyakran puha szőrrel borítanak be. Fő funkciója, hogy védje az ujjbegyeket az ideg dörzsölésétől és simábbá tegye a lövéseket. Azoknál, akik stringwalking technikával lőnek, van még egy funkciója: nekik a tabra van felvarrva az “irányzékuk” is, mivel az azon lévő öltéseket használják az aláfogás mértékének kiszámítására. A tabot a középső ujjra szokták húzni egy kis hurok segítségével. Két alapvető típust különböztetünk meg, ami a lövésstílustól függ: az úgynevezett apacs fogású és a mediterrán fogású tabot. Előbbinél a mutatóujj a vessző fölött, míg a középső és gyűrűs ujj a vessző alatt helyezkedik el. Ezeket a fajta tabokat és lövési módot használják az olimpiai íjászok is. Ezeknél a taboknál sokszor találkozhatunk úgynevezett ujjtámasszal is, ami a mutatóujjat “tartja el” a többitől, de a komolyabb darabokon hüvelyk és kisujj támasztékkal is találkozhatunk. A mediterrán, vagy más néven aláfogásos tab esetében mind a három ujj a vessző alatt helyezkedik el – ezt használják a stringwalking technikával lövők is.

A kesztyű annyiban tér el a taboktól, hogy itt a három lövő ujjunkra húzott “kesztyűujj” védi az ujjakat a dörzsöléstől. Az ujjakat általában egy szíjjal rögzíthetjük a csuklónkhoz.

Elsütő

Elsütő

A csigás íjaknál használt oldószerkezet. A csigások nem közvetlenül puszta kézzel húzzák az ideget, hanem egy mechanikai szerkezetet akasztanak rá az idegre, amit vagy a kezükben fognak (marok elsütők) vagy egy szíjjal van a csuklójukra rögzítve (csuklószíjas elsütők).

A legáltalánosabb elsütők esetében egy gomb megnyomására nyílik az elsütő, ami útjára engedi az ideget. Ezen felül vannak olyanok, amik a hátfeszültség okozta mozgásra oldanak el, ezeket hívjuk backtension típusú elsütőnek.

Az elsütő fő feladata természetesen a pontosabb lövés kivitelezése, de ettől függetlenül ne gondolja senki, hogy elsütővel nem lehet oldáshibát elkövetni: ezzel talán még nagyobbakat lehet produkálni, ha nem figyel oda a lövő.

Kattintó

Kattintó

Kezdő olimpiai íjászoknál gyakran leszedik az edzők ezt az eszközt, mivel a helytelen használat több kárt tud okozni, mint hasznot. A lényege ennek a felszerelésnek, hogy fix húzáshosszt és ritmust biztosít jó kezekben az íjász számára. A vesszőt húzás közben egy fém lapka alatt húzza át az íjász, és amikor “áthúzta a kattintó alatt”, akkor az egy, az íj középrészére szerelt lapnak csapódik, jelezve az “oldási engedélyt” és azt, hogy abban a pillanatban tökéletes a húzáshossz.

Irányzék

Irányzék

Az olimpiai és a csigás íjakon is megtalálható, célzást segítő eszköz. Természetesen a két íjtípuson más típus található meg – valamint csigás íjon belül is több fajta létezik. Ami egységes mindben, hogy két részből állnak: egy irányzékszárból, ami távtartóként működik az íjász és maga az irányzék között, ami a másik része. Egy típustól eltekintve ezeken az irányzékszárakon van az állító menet, amivel a cél távolságának megfelelően lehet az irányzékot fel-le állítani.

  • Olimpiai irányzék: egy apró kis pöttyöt kell elképzelni egy általában négyzetes vagy kör alapú házban. Ezt a pöttyöt “helyezik rá” a célfelületre. Az IFAA szabályrendszer leszámítva sehol se engedélyezett a nagyítólencse elhelyezése az irányzékban.
  • Csigás vadászirányzék: általában 3-5, előre beállított fix irányzéktüske található ezekben az irányzékokban. Ezek a tüskék fix távokra vannak belőle, a köztük lévő távolságokat közöléssel lövik. Ennek a típusnak nincs állítási lehetőség a szárán a távolság függvényében, még a vadászat/verseny előtt be kell állítani a távolságokat.
  • Scope-os irányzék: az olimpiaihoz hasonlóan egy irányzéktüske (vagy pötty) található benne, a különbség, hogy ezekben az irányzékokban szinte minden esetben található egy nagyítólencse, ami “közelebb hozza” a célt. Ennek természetesen hátránya is van, mivel rossz fényviszonyok között nehezebb vele a lövés, valamint a kéz mozgását is láthatóbbá teszi. Több méretű nagyítás létezik, a legáltalánosabb a 0.6 dioptriás.

Peep

Peep

A csigás íjakon, az idegen található “nézőke”. Lényegében a célra való fókuszálást segíti elő, leszűkíti a látóteret. Ezen felül fő feladata egy extra fixpontként való működése is azáltal, hogy az íjász a peep karimáját “össze tudja illeszteni” az irányzék keretével.

A scope-os irányzékkal lövők sokszor használnak tisztító lencsével szerelt peep-et, amire a nagyobb erősségű lencséknél van szükség a tisztább kép elérése érdekében.

Csuklószíj, ujjhurok

Csuklószíj, ujjhurok

Segíti az íjászt, hogy ne kelljen fognia az íjat a lövéskor, csak támasztania azt. Ha rámarkolunk az íjra, akkor garantáltan bele fogunk csavarni, ami pontatlansághoz vezet. Ezt segít elkerülni a csuklószíj vagy az ujjhurok. A lövés pillanatában megfogja az íjat, hogy az ne essen ki a kezünkből – mint egy biztonsági öv.