[tdc_zone type=”tdc_content”][vc_row][vc_column][tdm_block_inline_text description=”JTNDaDElM0UlQzMlOERqJUMzJUExc3olMjBGZWxzemVyZWwlQzMlQTlzJTNDJTJGaDElM0UlMEFFZ3klMjBrZXpkJUM1JTkxJTIwc3olQzMlQTFtJUMzJUExcmElMjBheiUyMCVDMyVBRGolQzMlQTFzemF0YmFuJTIwbmFneW9uJTIwc29rJTIwb2x5YW4lMjBraWZlamV6JUMzJUE5cyUyMHRhbCVDMyVBMWxoYXQlQzMlQjMlMkMlMjBhbWklMjAlQzMlQjZzc3plemF2YXJoYXRqYSUyMC0lMjBlemVrJTIwdGlzenQlQzMlQTF6JUMzJUExcyVDMyVBMXJhJTIwaWd5ZWtlenQlQzMlQkNuayUyMCVDMyVCNnNzemVzemVkbmklMjBtaW5kZW4lMjBvbHlhbiUyMGVsZW1ldCUyQyUyMGFtaSUyMHN6JUMzJUIzYmElMjBrZXIlQzMlQkNsaGV0Lg==” display_inline=”yes”][td_block_text_with_title custom_title=”Kifutó”]
A tradicionális íjakat leszámítva gyakorlatilag minden íjon megtalálható a kifutó. Ez az eszköz arra hivatott, hogy a vessző pontosabb kivezetését segítse – míg a történelmi íjaknál a kézfejen fut ki a vessző, addig az úgynevezett középlövő íjaknál ezen az eszközön. Ennek egyik fő előnye, hogy mindig ugyan abban a pozícióban van, a kézfejünkkel ellentétben, amit főként kezdő íjászok hajlamosak lövésenként fentebb-lejjebb helyezni – ez pedig a pontosság rovására megy.Íjtípusonként eltérőek ezek a kifutók: a vadászreflex íjakhoz főként műanyag, gumis kifutót használnak, míg a barebow-sok és az olimpiások rugós oldaltámasszal (Bergerrel) felszerelt darabokat. A csigás íjászok szintén egy harmadik kategória, amin belül számos alkategória is létezik: pengés kifutó, ami gyakorlatilag egy laprugó elvén működik; lebukós kifutó, amit a segédkábel vagy a kar a lövés pillanatában leránt a vessző alól; vadász kifutók, amik fő kialakítási ismérve, hogy sokszor több irányból érintkeznek a vesszővel (pl. oldalról-felülről is, vagy teljesen körbeveszi egy szőrkefe), ezzel segítve, hogy a vessző cserkelés közben ne eshessen le a kifutóról. Mindnek vannak előnyei – hátrányai, érdemes több típust megvizsgálni, kipróbálni.
[/td_block_text_with_title][td_block_text_with_title custom_title=”Berger”]
Másnéven rugós oldaltámasz. Ez a modern kifutók egyik tartozéka, főként a barebow-sok és az olimpiai reflex íjjal lövők használják. Működésének lényege, hogy a lövés kezdetekor a vesszőben fellépő oldalirányú hullámmozgást (az úgynevezett íjász paradoxont) kompenzálja és így pontosabbá tegye a lövéseket. Fontos a jól beállított berger, mivel ha túl kemény, akkor nem tudja elnyelni ezeket a hullám-ütéseket és a vesszőt el fogja téríteni; ugyan ez a helyzet a túl lágy bergerrel is: túlságosan benyomódik, tehát gyakorlatilag szabadon “hullámzik” a vessző.
[/td_block_text_with_title][td_block_text_with_title custom_title=”Stabilizátor”]
Az íjra szerelt stabilizátoroknak több funkciójuk is van:
- segítenek az íj pontos egyensúlyának beállításában;
- csökkentik a célzás közbeni célkép mozgását – ez főként az irányzékos íjaknál érződik, egy jól kisúlyozott, jól beállított stabilizátorokkal szerelt íj sokkal kisebb mozgást végez a célterületen;
- Elnyeli a lövés közben fellépő rezgéseket.
Méretét tekintve sok típus található meg a piacon, vásárlás előtt érdemes az adott íjra alkalmazott szabályokkal is tisztában lenni, mert nem minden íjtípusra szerelhető fel bármekkora stabilizátor.Ennél is fontosabb, hogy a barebow kategóriában csak az úgynevezett súly rögzítése engedélyezett (kivétel ez alól az IFAA szabályrendszer). Ezek a súlyok gyakorlatilag a középrészhez rögzített tömör, főként fémből készült elemek, amik nem tartalmazhatnak rezgéscsillapító elemet.
[/td_block_text_with_title][td_block_ad_box spot_img_horiz=”content-horiz-center” spot_id=”custom_ad_1″ spot_code=”JTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjJodHRwcyUzQSUyRiUyRnBhZ2VhZDIuZ29vZ2xlc3luZGljYXRpb24uY29tJTJGcGFnZWFkJTJGanMlMkZhZHNieWdvb2dsZS5qcyUyMiUzRSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRSUwQSUzQ2lucyUyMGNsYXNzJTNEJTIyYWRzYnlnb29nbGUlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBzdHlsZSUzRCUyMmRpc3BsYXklM0FibG9jayUzQiUyMHRleHQtYWxpZ24lM0FjZW50ZXIlM0IlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWxheW91dCUzRCUyMmluLWFydGljbGUlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWZvcm1hdCUzRCUyMmZsdWlkJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1jbGllbnQlM0QlMjJjYS1wdWItNzM5NjI5NDA2ODc5NTc4NiUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtc2xvdCUzRCUyMjQ2NzIyMTQwMDQlMjIlM0UlM0MlMkZpbnMlM0UlMEElM0NzY3JpcHQlM0UlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjAoYWRzYnlnb29nbGUlMjAlM0QlMjB3aW5kb3cuYWRzYnlnb29nbGUlMjAlN0MlN0MlMjAlNUIlNUQpLnB1c2goJTdCJTdEKSUzQiUwQSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRQ==”][td_block_text_with_title custom_title=”Tab és kesztyű”]
A kézi oldást teszi kényelmesebbé. A tab gyakorlatilag egy bőrdarab, amit gyakran puha szőrrel borítanak be. Fő funkciója, hogy védje az ujjbegyeket az ideg dörzsölésétől és simábbá tegye a lövéseket. Azoknál, akik stringwalking technikával lőnek, van még egy funkciója: nekik a tabra van felvarrva az “irányzékuk” is, mivel az azon lévő öltéseket használják az aláfogás mértékének kiszámítására. A tabot a középső ujjra szokták húzni egy kis hurok segítségével. Két alapvető típust különböztetünk meg, ami a lövésstílustól függ: az úgynevezett apacs fogású és a mediterrán fogású tabot. Előbbinél a mutatóujj a vessző fölött, míg a középső és gyűrűs ujj a vessző alatt helyezkedik el. Ezeket a fajta tabokat és lövési módot használják az olimpiai íjászok is. Ezeknél a taboknál sokszor találkozhatunk úgynevezett ujjtámasszal is, ami a mutatóujjat “tartja el” a többitől, de a komolyabb darabokon hüvelyk és kisujj támasztékkal is találkozhatunk. A mediterrán, vagy más néven aláfogásos tab esetében mind a három ujj a vessző alatt helyezkedik el – ezt használják a stringwalking technikával lövők is.A kesztyű annyiban tér el a taboktól, hogy itt a három lövő ujjunkra húzott “kesztyűujj” védi az ujjakat a dörzsöléstől. Az ujjakat általában egy szíjjal rögzíthetjük a csuklónkhoz.
[/td_block_text_with_title][td_block_text_with_title custom_title=”Elsütő”]
A csigás íjaknál használt oldószerkezet. A csigások nem közvetlenül puszta kézzel húzzák az ideget, hanem egy mechanikai szerkezetet akasztanak rá az idegre, amit vagy a kezükben fognak (marok elsütők) vagy egy szíjjal van a csuklójukra rögzítve (csuklószíjas elsütők).A legáltalánosabb elsütők esetében egy gomb megnyomására nyílik az elsütő, ami útjára engedi az ideget. Ezen felül vannak olyanok, amik a hátfeszültség okozta mozgásra oldanak el, ezeket hívjuk backtension típusú elsütőnek.Az elsütő fő feladata természetesen a pontosabb lövés kivitelezése, de ettől függetlenül ne gondolja senki, hogy elsütővel nem lehet oldáshibát elkövetni: ezzel talán még nagyobbakat lehet produkálni, ha nem figyel oda a lövő.
[/td_block_text_with_title][td_block_text_with_title custom_title=”Kattintó”]
Kezdő olimpiai íjászoknál gyakran leszedik az edzők ezt az eszközt, mivel a helytelen használat több kárt tud okozni, mint hasznot. A lényege ennek a felszerelésnek, hogy fix húzáshosszt és ritmust biztosít jó kezekben az íjász számára. A vesszőt húzás közben egy fém lapka alatt húzza át az íjász, és amikor “áthúzta a kattintó alatt”, akkor az egy, az íj középrészére szerelt lapnak csapódik, jelezve az “oldási engedélyt” és azt, hogy abban a pillanatban tökéletes a húzáshossz.
[/td_block_text_with_title][td_block_text_with_title custom_title=”Irányzék”]
Az olimpiai és a csigás íjakon is megtalálható, célzást segítő eszköz. Természetesen a két íjtípuson más típus található meg – valamint csigás íjon belül is több fajta létezik. Ami egységes mindben, hogy két részből állnak: egy irányzékszárból, ami távtartóként működik az íjász és maga az irányzék között, ami a másik része. Egy típustól eltekintve ezeken az irányzékszárakon van az állító menet, amivel a cél távolságának megfelelően lehet az irányzékot fel-le állítani.
- Olimpiai irányzék: egy apró kis pöttyöt kell elképzelni egy általában négyzetes vagy kör alapú házban. Ezt a pöttyöt “helyezik rá” a célfelületre. Az IFAA szabályrendszer leszámítva sehol se engedélyezett a nagyítólencse elhelyezése az irányzékban.
- Csigás vadászirányzék: általában 3-5, előre beállított fix irányzéktüske található ezekben az irányzékokban. Ezek a tüskék fix távokra vannak belőle, a köztük lévő távolságokat közöléssel lövik. Ennek a típusnak nincs állítási lehetőség a szárán a távolság függvényében, még a vadászat/verseny előtt be kell állítani a távolságokat.
- Scope-os irányzék: az olimpiaihoz hasonlóan egy irányzéktüske (vagy pötty) található benne, a különbség, hogy ezekben az irányzékokban szinte minden esetben található egy nagyítólencse, ami “közelebb hozza” a célt. Ennek természetesen hátránya is van, mivel rossz fényviszonyok között nehezebb vele a lövés, valamint a kéz mozgását is láthatóbbá teszi. Több méretű nagyítás létezik, 4-8x között van a legtöbb.
[/td_block_text_with_title][td_block_text_with_title custom_title=”Peep”]
A csigás íjakon, az idegen található “nézőke”. Lényegében a célra való fókuszálást segíti elő, leszűkíti a látóteret. Ezen felül fő feladata egy extra fixpontként való működése is azáltal, hogy az íjász a peep karimáját “össze tudja illeszteni” az irányzék keretével.A scope-os irányzékkal lövők sokszor használnak tisztító lencsével szerelt peep-et, amire a nagyobb erősségű lencséknél van szükség a tisztább kép elérése érdekében.
[/td_block_text_with_title][td_block_text_with_title custom_title=”Csuklószíj, ujjhurok”]
Segíti az íjászt, hogy ne kelljen fognia az íjat a lövéskor, csak támasztania azt. Ha rámarkolunk az íjra, akkor garantáltan bele fogunk csavarni, ami pontatlansághoz vezet. Ezt segít elkerülni a csuklószíj vagy az ujjhurok. A lövés pillanatában megfogja az íjat, hogy az ne essen ki a kezünkből – mint egy biztonsági öv.
[/td_block_text_with_title][/vc_column][/vc_row][/tdc_zone]
