Tudom-tudom, kicsit hatásvadász a cím, de nem véletlenül! Egy olyan témát szeretnék most boncolgatni, ami valószínűleg az előző, Alkohol az íjászatban témához hasonlóan meg fogja osztani az íjászokat. Ez pedig a szakági és íjtípus rasszizmus. Ha megoldással nem is tudok szolgálni, reményeim szerint legalább beszélünk róla és talán kialakul valamiféle párbeszéd. Álljon itt ez a cikk itt úgy, mint egyfajta gondolatébresztő…
Mióta csak belecsöppentem az íjászatba (ez, ha jól számolok, pont idén ősszel lesz 10 éve), azóta hallok versenyeken, összejöveteleken olyanokat, hogy “szárazfások”, “hülye csigások”, “műtősök” (pályaíjászok), “játszótéri rambók” (vadászíjászok), stb. Ezzel nincs gond, amíg ismerős társaságban viccelődik vele az ember, azonban figyelembe kell venni, hogy szerencsére az íjászok száma napról napra növekszik! Ez egyben azt is jelenti, hogy sok az első bálozó, aki nem biztos, hogy veszi a lapot!
Miért veszélyesek ezek a kijelentések?
Egyszerű: azért, mert egy újonc – vagy ismeretlen egyén – számára ezek a kijelentések akár sértőek is lehetnek és olyan sztereotípiák melegágyai lehetnek, mint pl. az “XY egyesület tagjai mind bunkók”, vagy az “ABC szakágban versenyzők sznobok”. Nem hiszem, hogy bárkinek is szüksége lenne ilyen bélyegekre.
Arról nem is beszélve, hogy egy-egy ilyen csípősebb megjegyzéssel (mint pl. hogy a barebow az íjászat zsákutcája) akár el is lehet venni egy kezdő kedvét az íjászattól – ez pedig nem hiszem, hogy bárkinek is célja volna!
És nem, szerintem az nem elfogadható reakció erre, hogy “de nem kell mindent komolyan venni meg megsértődni”! Egyáltalán miért merül fel – akár csak vicc szintjén is – bárkiben, hogy az ő szakága/kategória jobb a másiknál? Főleg, mert egyik se összehasonlítható a másikkal!
[box type=”info” align=”aligncenter” class=”” width=””]Egy kis magyarázat azok kedvéért, akik nem értenék a tárgyalt két “szakkifejezést”.
Szakág rasszimus: azokra mondjuk, akik úgy gondolják, hogy egyik szakág “magasabbrendű”, mint a másik. Pl. a 3D csak játék, semmi értelme, bezzeg a pályaíjászat!
Íjtípus rasszizmus: másképp kategória rasszizmus. Ezt azokra szokás használni, akik úgy gondolják, hogy az ő íjtípusuk, felszerelésük az “igazi íj”, minden más “technika” vagy “zsákutca”.[/box]
Zárszó
Félreértés ne essék, nem akarok senki feje felett pálcát törni, prédikálni se akarok… Azt se mondom, hogy mostantól síri csöndben, vigyázban kell állnia mindenkinek. Egyszerűen csak arról van szó, hogy véleményem szerint jobban oda kell egymásra figyelnünk, hiszen mindannyian íjászok vagyunk – szakágtól és íjtípustól függetlenül. Összeköt minket a sport iránti érdeklődés, legyen szó hagyományörzésről, hobbi íjászatról vagy élsportról.
Neked mi erről a véleményed? Írd meg kommentben!
5 Comments
Teljesen igazad van, azaz mélyen egyetértek.
Nekem pl. minden kategória tetszik. Nincs olyan, amiben ne mélyednék el jobban szívesen-bár ennek a valóságban bőven van gátja 🙂
Nos, réges régen, amikor még…..elmentem a Nyílzáporra. Abban az évben nyílt volt a részvétel, minimális megkötöttségekkel. Talán akkor voltunk a legtöbben. (hogy miért alakult mostanra ez a rendezvény úgy ahogy, aze egy másik hasonló cikk témája) Én akkor egy vadnarancs longbow-al voltam, angol ruházatban…mindegy is…kaptam néhány beszólást, de engem igazából akkor nem is érdekelt. Viszont összefutottam egy pályás ismerőssel (aki akkor éppen a legjobb junior női versenyző volt) és beszélgettünk. A melletünk elvonulók folyamaatosan tették a megjegyzéseket rá, pl: “karácsonyfa árús mit kere itt” stb. Sajnos láttam rajta, hogy nagyon is rosszúl esik neki. Azóta nem is voltam a Nyílzáporon…
Ennyi a sztori. A másik, hogy én pl vívtam. Ott is folyamatosan megy a tőr-kard-párbajtőr ellentét. Hallottam, hogy hasonló történik a kerékpárosok között is, országúti-hegyi-downhill-stb. Vajon ez magyar sajátosság?
Egyesületek között is hallottam már olyat, hogy “mi xxxxxxxxx-s egyesület vagyunk” és elküldték az yyyyyyy-os jelentkezőt.
Jó a cikk, tárgyilagos, gondolat ébresztő, de nem állásfoglaló. A lényeg, hogy aki veszi a fáradságot és elolvassa, talán elgondolkodik.
Nekem egyszerű a véleményem, két oldal van a fekete és a fehér. Az egyik a versenysport – íjászat, a másik a szabadidős hobbi íjászat. A versenysport oldalon amivel érdemes foglalkozni azok a WA illetve IFAA kategóriák. Ezek amelyeket nemzetközi szinten elismernek, és ha valaki komoly versenyzésre adj a fejét akkor hírnevet szerezhet magának, országának. A szabadidős, hobbi íjászat a belépő, ahol az egyén megismerheti magát, ambícióit. A kiválasztódás többségnél itt történik, mert ebben a fázisban dől el, hogy továbblép, vagy megmarad hobbistának. Jómagam a versenysportot támogatom, de ostoba dolognak tartom ha leszólják a szabadidős kategóriákat. Jelen körülmények között onnan érdekezik a versenyíjászok utánpótlása.
Jó a téma választás, és szép írás, jó sokat lehet róla beszélgetni. Jót nevettem mert még nem hallottam a műtősök meg szárazfások titulosokat. Amikor hasonló kiszólásokat hallok akkor általában kiderül, hogy fiatal ijász az illető, tudni illik aki néhány évet eltölt az íjászatban az szinte biztos, hogy kalandozik íjtipusok és szakágak között.
A másik dolog “mcdougles” hozzászólására: a nyílzápor eredetileg kisérleti régészeti rekostrukció volt noha a magyar íjászok töbsége jóval többet lát és érez bele a rendezvénybe a szervezők ezen a szinten nem kívánnak változtatni, ezt én is megtapasztaltam amikor a kiírás történelmi íjról szólt és nem engedtek részt venni longbow-al rajta