A jó lövés nagyon sok dologtól függ – az egyik ilyen például a megfelelően feltollazott vessző. Egy rossz és/vagy sérült tollazás nagyon csúnyán bele tud szólni egy-egy pontos lövésbe! Korábban már volt szó a megfelelő vesszőválasztásról, most a tollakról és a tollazásról ejtünk néhány szót.
Toll fajták
Pulyka, gumi, spin-wing? Alapvetően talán ez a három típusú toll az, amit manapság használnak az íjászok: de melyik mire jó?
[box type=”info” align=”aligncenter” class=”” width=””]FONTOS! Toll-választáskor vegyük figyelembe a versenyszabályzatokat is, ha indulni szeretnénk versenyen. Olyan tollazást válasszunk, amit az adott versenyrendszer szabályzata is megenged (pl. a történelmi íjakhoz használt vesszőknél csak pulyka toll engedélyezett).[/box]
A pulykatollakat főként a tradicionális íjakkal lövők használják, illetve néhány vadászreflex íjjal lövő is ezt preferálja. A legnagyobb hátránya a sérülékenysége: könnyen szakadhatnak ki belőle darabok, amik rontják a pontosságot – ezen felül ha víz éri (pl. nagyobb eső), akkor lelapul, aminek köszönhetően megváltozik a vessző ballisztikája is!
A legnépszerűbb toll fajta a hagyományos gumi toll – ennek is van több mérete, formája (pajzs alakú, lekerekített végű). Az, hogy ki milyen formájú/méretű tollat használ, az már részben ízlés kérdése, részben az íjászat módjától függ (céllövő íjászok szabadtéren kisebb tollakat használnak, míg a vadász- és teremvesszőkön nagyobb méretű tollakat látni, mert rövidebb távon kell stabilizálniuk a vesszőt).
Spin-wing: elsőre úgy tűnhet, mintha valami spéci gumi toll lenne, de külön szokás kezelni. Ez a fajta tollazás főként az pályaíjászoknál divat: gyakorlatilag az indulás pillanatától kezdve megpörgetni a vesszőt, ami az sokkal stabilabban fog repülni – cserébe lassul valamennyit. A nagy hátránya a sérülékenysége: túl jó szórásnál gyakran kell újra tollazni.
Illetve van még egy utolsó toll fajta, ami kilóg a többi közül: ez az úgynevezett „Flu-flu”. Ezt manapság főként korong-lövészetkor használják. Óriási, borzas tollazásának köszönhetően rövid távon lassítja le a vesszőt – ami nagyon fontos dolog, hiszen koronglövészetkor az íjász a levegőben szálló korongot célozza – ha mellé lő, nem árt, ha gyorsan a földre hullik az a vessző!
Tollazási típusok
Három típusú tollazást szokás megkülönböztetni:
- Egyenes tollazás: ebben az esetben a vessző hosszanti tengelyével teljesen párhuzamosan fekszik fel a toll. Ennek a fő előnye a sebesség, és hogy a legkevésbé kényes a szélre, ráadásul minden kifutóval nyugodtan használható. Hátránya viszont, hogy hosszabb távokon kevésbé stabil, egy rosszul hangolt íjnál büntet.
- Ferde tollazás: ilyenkor a vessző hosszanti tengelyétől valamelyik irányba eltér a toll: fontos, hogy mindegyik toll ugyan arra térjen el! Jobban stabilizál, mint az egyenesen tollazott társai, ezért cserébe lassul is.
- Csavart tollazás: ennél a tollazásnál a tollak hasonlóan állnak a ferde tollazáshoz, annyi különbséggel, hogy itt gyakorlatilag nagyobb a forgatási szög, aminek köszönhetően a tollak megcsavarodnak. Ez a fajta tollazás a legstabilabb, ami főként vadászpenge használatakor fontos és hosszabb céllövészetnél.
Néhány gyakorlati tanács
- Folyamatosan figyeld a tollak állapotát – ne csak akkor, ha mellé lőttél, vagy „túl jó” szórást lőttél. Ha rosszul van felragasztva egy toll, akkor idővel elengedi magát, lifegni fog – ez pedig a pontosság rovására fog menni!
- Próbálj ki többféle tollat: nincs kőbe vésett szabály arra, hogy mekkora méretű, milyen formájú tollat KELL használni – próbálgasd. Szélben, hosszabb-rövidebb távokon. Amivel összességében a legjobb eredményt tudod lőni, az való neked! (Persze azért érdemes a kategóriádban lévő, eredményes íjászok felszerelését is megvizsgálni, jó kiindulási alap lehet)
- A kezdők gyakran elkövetik azt a hibát, hogy „dögös, menő” vesszőket akarnak összerakni. Nos tény, hogy a teljesen fekete vessző (fekete test, fekete toll, fekete nock) nagyon menő és „profi” hatást kelt, hiszen pl. 3D-s célok nagy részén nem látja az ellenfél se, „nem tud rácélozni” – viszont van néhány gond vele.
Ha pl. mellé lősz, nehezebb megtalálni, mert nem „világít”; ugyan ez a helyzet akkor is, ha nem lősz mellé, de kéne még egyet lőni: ha nem tudod, hova ment az előző, hogyan korrigálsz? Tehát, amíg még az íjász-pályafutásod elején vagy, igyekezz olyan összeállítást találni, ami látható a célfelületeken is és az avarban is 🙂
