Íjásztechnika: az oldásról

Íjásztechnika: az oldásról

2014. 07. 8. 3 Írta Balou

Mindegy, hogy vadászíjász vagy versenyíjász vagy: jó oldástechnika nélkül esélyed sincs. Az Íjásztechnika sorozat mostani részében ezt fogjuk kicsit boncolgatni, vizsgálni mind a reflex íj mind a csigás íj aspektusában.

Ahhoz, hogy egy íjász hosszú távon sikeres legyen, szükséges a megfelelő forma: az a lövési folyamat, ami a legegyszerűbben és legjobban ismételhető technika.

Kapcsold ki az agyad!

Alapszabály: a jó oldás – technikától függetlenül – tudat alatt megy végbe. A jó lövésnél a tested ösztönösen el fogja engedni azt a vesszőt, neked “csak” annyi a dolgod, hogy meglepődj. Ha ez nem történik meg és egy “MOST” hang szólal meg a fejedben, amire tudatosan elengeded az ideget, akkor nagy eséllyel lehet oldáshiba a lövési folyamatban, valamint tudatosan várni fogod a parancsot, ami görcsössé teszi a lövést és még több hibát fog a felszínre hozni – akár célpánikot is.

Ha nem kell azon gondolkodnod, hogy mikor kell lőnöd, akkor több energiád marad egy sokkal fontosabb dologra: a célzásra. A lövési folyamatnak ebben a fázisában csak a célzásra szabad fókuszálni, semmi másra: minden egyébnek tudat alatt, reflexből kell működnie. Kiegészítés: a célzásra se szabad túl nagy figyelmet szentelni, mert a túlzott célra tartási kényszer is lövéshibát eredményezhet!

Meglepetés teszt

Ahhoz, hogy megtudd, milyen érzés is a már említett meglepetés-lövés, alkalmazd az alábbi technikák egyikét, attól függően, hogy mivel lősz.

A csigás íjászoknak kicsit könnyebb a dolguk, mert csak elsütőre van szükség (fontos, hogy NE backtension legyen!) és egy barátra.

  1. Állj 5 méterre a táblától úgy, hogy a társad a hátad mögött van
  2. Húzd ki az íjadat
  3. Tarts célra
  4. Csukd be a szemedet
  5. A társad előzetes jelzés nélkül óvatosan nyúljon oda az elsütőhöz és oldjon helyetted. Fontos, hogy úgy csinálja, hogy te ne tudd, mikor sül el!

A helyes technikánál a húzókönyök hátra fele fog magától mozdulni! Sokszor látom, hogy egyesek azzal “csalnak”, hogy lövés után tudatosan húzzák hátra a könyöküket, persze már akkor, amikor a lövés régen elment.

Azt szokták az elsütővel lövőknek tanítani, hogy “tanulj meg oldani a hátaddal és könyököddel az ujjad helyett”. Ahhoz, hogy ezt meg tudd tenni, nagyon fontos, hogy az elsütő rád legyen beállítva: az elsütő gomb szöge, érzékenysége, valamint csuklószíjas elsütő esetén a szíj hossza is fontos tényező. Ha ezeken túl vagy, kihúzás után két dologra kell odafigyelni:

  1. NE markold az elsütőt, még akkor se, ha azt “marokelsütőnek” hívják! Lazán tartsd: ha félsz, hogy kicsúszik a kezedből, akkor kösd egy laza szíjjal a csuklódhoz. (mellékelt kép)
  2. Finoman helyezd rá az ujjadat az elsütő gombra, de ne nyomd meg! Kezd húzni a hátaddal és a lapockák összezárásával: helyes technikánál el fog oldani magától, mivel a lapockák közeledésével a könyök elindul hátra és így a kéz többi része is: az elsütőt viszont húzza az ellenkező irányba az íj, ezért az kisebb mértékben mozdul, mint az ujjunk, aminek következtében létre jön az oldás.

Sajnálatos módon a reflex íjászoknál nincs ilyen egzakt módon bemutatható módszer, de használható valamelyest a csigás technika egy kis átalakítással. Fontos, hogy ne akarjunk küzdeni a társunkkal szemben. Ugyan úgy álljunk be, mint ahogy fentebb írtam. A különbség az, hogy a célzás után a társunk egyik kezével a gerincünket támassza a két lapocka között, miközben másik kezével a húzókar könyökcsúcsát húzza “hátrafele”: itt ne küzdj, hagyd, hogy legördüljön az ideg, amikor akar. Itt is igaz az, hogy akkor jó a technika, ha a húzókar szépen hátra indul meg. A jó lövésnél nem akarod megtartani az ideget. Jó technikánál a lapockák összezárása miatt az ellazult ujjak közül gyakorlatilag kitépi magát az ideg.

A World Archery Youtube csatornáján remek példák vannak a helyes oldásra, onnan emeltem át most egyet ahhoz, hogy a “hátrafele oldást” jól láthatóvá tudjam tenni:

Zárszó

Egy nagyon fontos dolgot írnék ide a végére: ez a cikk – és úgy általában az olvasott anyagok – nem helyettesítenek egy szakképzett, hozzáértő edzőt, aki személyesen látja a hibákat és tudja is javítani azokat! Ez a cikk csak tájékoztató jelleggel készül, hogy néhány kérdéses pontra próbáljon segíteni.