Amikor az ember elkezdi az íjászatot, csak simán megfogja az íjat, ahogy épp áll a keze. Aztán ahogy fejlődik – jó esetben- rájön, hogy nem igazán mindegy az a fránya tartó kéz helyzete. Ezzel kapcsolatban gyűjtöttem össze most néhány tanácsot.
Az íjat tartó kéz helyzete az egyik legfontosabb eleme a lövéstechnikának: a kéz és a markolat helyzetétől egyes vélemények szerint 80%-ban függ a lövés pontossága, hiszen ez az egyetlen pont, ahol a tested végig kapcsolatban van az íjjal. A legfőbb oka a pontatlan, rossz lövésnek az esetek nagy részében az íj úgynevezett csavarása, ami a rossz fogásból ered.
Alapszabály
Az első és legfontosabb szabály: Ne fogd az íjat! A lehető legnagyobb -és leggyakoribb- hiba, amikor az íjász ráfog az íjra. Fogás helyett csak lazán támaszd be a tenyeredbe úgy, hogy a kézfejed és az íj között kialakuljon egy 35-45 fokos szög. Az egész tenyered és az ujjaid legyenek lazák, semmiféle izommunka nem kell a kézfejedben az íj megtartásához.
A csukló helyzete
A csukló helyzete is egy nagyon fontos szempont. Itt már vannak eltérő iskolák, amik részben a különféle íj-geometriáknak köszönhetőek: vannak olyanok, amik a magasan történő tolást és így a magas csuklót „követelik” és van, amelyik az alacsonyat. Előbbi lényege, hogy a lehető legminimálisabb felületen találkozik a kezünk az íj markolatával. Ennek a technikának a nehézsége, hogy nagyon oda kell figyelni arra, hogy konzekvensen mindig ugyan úgy tartsuk az íjat. Ellenkező esetben magas-alacsony lövéseket fogunk produkálni attól függően, hogy a vertikális sík mentén milyen irányban hibáztunk a tartással.
Markolat és csavarás
A csukló helyzetét nagyon meghatározza a markolat kialakítása. Egy longbow vagy tradícionális íj esetében viszonylagosan meg van kötve az ember keze, de egy reflex vagy csigás íj esetében lehetőség van utángyártott pótmarkolat felhelyezésére abban az esetben, ha a gyári pozíciót nem érezné stabilnak. Egy másik megoldás a markolat személyre szabásához a grip, azaz teniszbandázs használata, amivel szintén lehet kicsit formázni a markolaton amellett, hogy a túlzott csúszástól (eső, izzadság) is véd valamelyest.
Sok íjász elköveti azt a hibát, hogy kicsit/nagyon ráfog az íjra, amit ezáltal megcsavar a lövésnél. Azok, akik hosszú stabilizátorral lőnek, könnyen le tudják minden lövésnél ellenőrizni: ha a stabilizátor előre mozdul, akkor nincs, vagy csak minimális a csavarás a lövésben; de ha oldalirányba, akkor nagy eséllyel valami hiba van a képletben.
Nyugi!
A helyes tartás másik fontos tényezője, hogy nyugodtan lőj, ne görcsölj rá, mert akkor a tested is megfeszül. Minden íjász tartása kicsit más, de egy azonos mindben: ha görcsösen lőnek, akkor nem működik az adott technika. Ezt a lépést mindenképp meg kell tanulnod ahhoz, hogy jó íjász lehess: meg kell tanulnod ellazítani az izmaidat, a csuklódat és még az ujjaidat is.
Fontos, hogy a lövés után se kapj rá az íjra! Hagyd, hogy lebillenjen, „kiugorjon”! (A földdel való közelebbi kapcsolat elkerülése érdekében javallott csuklószíj használata)
A legeslegfontosabb: Gyakorlás!
Hiába tanítja meg neked bármelyik profi íjász a lehető legszebb, legjobb iskolatechnikát, ha nem gyakorlod azt folyamatosan! Egy idő után az izommemóriád meg fogja tanulni a helyes tartást és akkor már reflexből fog menni: ettől függetlenül néha érdemes odafigyelve vizsgálni a lövést, hogy idő közben felvettél-e valami rossz beidegződést.
