Archer's Guide / Szakágak

Szakágak

Pályaíjász szakág

Pályaíjász szakág

A pályaíjászat első pillantásra talán a legegyszerűbbnek tűnő szakág az íjászaton belül, mivel itt nincs szükség korhű öltözetre és felszerelésre, nem kell bajlódni a távolságbecsléssel, nincs szükség kiváló lovaglótudásra, nem kell hegyet-völgyet mászva magunkkal cipelni az egész felszerelésünket és különböző testhelyzetből leadni lövéseinket.

Pályaversenyeken a lövések sík terepen, leginkább sportpályákon (kivéve a téli időszakot, amikor teremben, sportcsarnokban) elhelyezett lőlapokra történnek, meghatározott távolságra és meghatározott idő alatt a világ minden szegletében ugyan úgy.

Talán a legismertebb pályaíjászati forma a mindenki által jól ismert, több színű (belülről kifelé: sárga, piros, kék, fehér és fekete) lőlapra történő lövésekből álló versenyforma.

Ebben a szakágban minden korosztályban rendeznek versenyeket. Hivatalosan két- féle íjtipussal, olimpiai reflex íjjal (recurve bow) és csigás íjjal (compound bow). Mindkét íjtipus irányzékkal és különféle stabilizáló illetve rezgéscsillapító eszközökkel van ellátva a minél pontos találatok elérésének érdekében.

A világ legnagyobb versenyének is nevezett Olimpiai Játékokon az íjászat 1900-ban jelent meg. Ekkor, és még 1920-ig lehetséges volt, hogy egy íjász többféle módon is megmérettesse magát, hogy így több érmet is szerezhessen. Hosszú szünet után 1972-ben (München) tért vissza megújult formájában az íjászat az Olimpiára, melynek rendszere azóta is több változáson esett át. Így pl. 1988-ban (Szöul) bevezették a csapatversenyeket, 1992-ben (Barcelona) pedig a kieséses rendszerű versenyzéssel tették közönségbarátabbá, izgalmasabbá a versenyt. Az Olimpiai Játékokon mindeddig kizárólag olimpiai reflex íjjal lehetett versenyezni, de az utóbbi években mindig szó van a csigás íjak játékba viteléről is.

Forrás: misz.hu

3D íjász szakág

3D íjász szakág

3D , azaz három dimenziós íjászat. A vadon élő állatokat megformázó, térbeli célokról kapta a nevét, melyeken a különböző találati zónák nem eltérő színnel, hanem a célba süllyesztett választóvonalakkal vannak megjelölve. A változatos terepviszonyokból fakadóan az íj tökéletes ismeretét és kiváló távolságbecslő képességet követel a versenyzőtől, mivel a célok távolságát soha nem mondják meg előre. A különböző kategóriákba tartozó íjászok más-más távolságokról lőnek – kivétel ez alól az IFAA szabályrendszerű versenyeket, ahol korcsoportos kategóriák vannak, tehát minden felnőtt (íjtípustól függetlenül) azonos karótól lő. A magyar 3D íjászok a világ élmezőnyéhez tartoznak. Akár WA, IFAA, vagy HDH-IAA szabályzat szerint rendezett versenyeken indulnak versenyzőink, szinte biztosak lehetünk abban hogy érmekkel térnek haza.

Általánosságban elmondható a 3D versenyekről, hogy erdős, hegyes területeken rendezik őket, ahol a terep adta lehetőségeket kihasználva alakítanak ki változatos pályákat. Szabályrendszertől függően általában 24-28 lőállás található egy-egy ilyen pályán, amiket a kijelölt nyomvonalat követve lehet megtalálni.

Terepíjász szakág

Terepíjász szakág

A terepíjászat  a klasszikus, koncentrikus körös céltáblákon megvívott sportíjászat változatos terepre való kivitelét jelenti. Maga a terepíjászat a vadászíjászatra való felkészülésből eredhet az USA-ból, a XX. sz. elejéről. Később, az új, modern anyagú célok megjelenésével a hagyományos terepíjászatból (és mellett) alakult ki a 3D íjász ágazat is.

A terepíjászatban a legismertebbek az IFAA és a WA nemzetközi szervezetek szabályzatai szerinti versenyek. Az amerikai IFAA a régebbi, de a WA a nemzetközi versenyzés szempontjából elismertebb, hiszen a WA terepíjászat nemzetközi versenyei mind kvalifikációs rendszerűek, és a sport szerepel a Világjátékokon (World Games) is. Emiatt az EB-ken, VB-ken a küzdelem nagyon kiélezett, és sikereket elérni nagyon nehéz ebben a szakágban.

A terepíjász versenyeken jelöletlen, illetve jelölt távolságokon, szabványos lőlapokra lőnek. Jellemző a szakágra a célonkénti több (WA-n 3) lövés lehetősége és a lőtávok igen széles skálája (pl. WA-ban: barebow 5-50m, irányzékos íjak 10-60m). A körkörös tábla könnyen célozható, és igazságos pontozást biztosít. Ezek miatt a terepíjász versenyeken kevésbé számít a távolságbecslés képessége, a célok ismerete, de jobban az állóképesség valamint a folyamatos pontos lövések leadása, mint a 3D versenyeken. Ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy a puszta lőtudáson felül szükség van a terephez, fényviszonyokhoz való alkalmazkodásra is, mert a célokat gyakran nagyon nehéz beállásokból, meredek szögekben kell meglőni.

A különbségek mellett azonban rengeteg a rokonság is a testvér szakágakkal és vannak példák arra, hogy ugyanaz az íjász egyaránt remek 3D- és terep-, ill. pálya- és terepversenyző.

Ez a versenyforma tehát amellett, hogy önmagában az egyik legkomolyabb versenyzést jelenti, egyfajta átfedés, találkozási pont a vadász- és a céllövő íjászat között és remek gyakorlás, felkészülési lehetőség lehet akármelyik szakág íjászai számra.

Forrás: misz.hu

Történelmi íjász szakág

Történelmi íjász szakág

A történelmi íjászat egyre népszerűbb látványos sport hazánkban és Európa szerte. A történelmi íjász versenyek hangulata, korhű, történelmi jellegű ruhák világa könnyen rabul ejti a nézőket, leendő íjászokat.

 Sokak számára jelenti a szabadidő hasznos, kellemes eltöltését. Vannak, akiknek egyfajta időutazás a régi korokba. Van, akiknek a hagyományok, a honfoglaló magyarság hadi tudományának ápolása, bemutatása. Van, akinek kísérleti régészet egy szelete, tudomány. Van, akinek egyfajta szellemiség, életforma. Van, aki a jó társaság, a vidám cimborák miatt fog történelmi íjat a kezébe és van, akinek csupán az íjászsport egy ágát jelenti.

A Magyar Íjász Szövetség keretén belül 2000-óta létezik történelmi íjász szakág, ahol eleinte csak két íj kategóriában lehetett versenyezni (történelmi hosszúíj, és pusztai merevszarvú reflexíj) melyek paraméterei pontosan rögzítve voltak. Az évek során, ahogy terjedt a történelmi íjászat és egyre több íjkészítő mester munkái kerültek forgalomba,  úgy  lazultak a íjak formájával kapcsolatos megkötések és bővültek a kategóriák. A mai napig követelmény a céllövő heggyel ellátott, madár tollazatú fa nyílvessző.

Az első kísérleti jellegű történelmi OB-t  2001-ben rendezték meg Kecskeméten. Összetett célokból (pálya, terep vadász jellegű) állt. Ezt követően gyors szabályalkotás követett, ami letette a haza történelmi íjászat alapjait. Az évek során 3 komolyabb szabálymódosítás volt, hogy folyamatosan lépést lehessen tartani a történelmi íjászat fejlődésével.

2011-ben HDH-IAA nemzetközi íjász szövetség, hazai vezetéssel a nemzetközi szövetségek közül elsőként felvette külön szakágként a történelmi íjászatot, és rendez nemzetközi versenyeket és Európa Bajnokságokat. Ezzel a történelmi íjászoknak is lehetőséget teremtve komolyabb nemzetközi versenyzésre.

Az utóbbi években Európa és Ázsia szerte kezd fejlődni a történelmi íjászat, és kezdik újra felfedezni íjász hagyományaikat. Ennek köszönhetően a történelmi íjászat több válfaja kezd előtűnni, fejlődni:

  •  mint a klasszikus gyalogos íjászversenyek,
  • a távcéllövészet ahol akár az olimpiai távokat is meghaladó, több nemzet íjászhagyományaikban fellelhető célokra lőnek,
  • vagy a klasszikus távlövészet, ami régi oszmán-török birodalom íjászainál és a mongoloknál volt nagy hagyománya, hogy minél nagyobb távolságra próbálták kilőni nyílvesszőjüket.

De akármi is motiválja a történelmi íjászokat, valamennyiük elsődleges célja mégis csak az, hogy nyilaik előbb-utóbb, és utóbb egyre gyakrabban a cél közepébe csapódjanak.

Forrás: misz.hu

Futásíjász szakág

Futásíjász szakág

A futásíjászat összetett sportág, a középtávfutás és az íjászat ötvözete.

Olaszországban már több, mint két évtizede a sí-íjászat nyári edzési lehetőségeként jelent meg (Arcathlon), amely a ?90-es évek elején elterjedt Németországban, majd a ?90-es évek közepétől Franciaországban is megismerik.

Magyarországon 1996-ban, a futásíjász versenyek elődjeként Székely Árpád ötlete alapján szervezték az első ?nomád vadász? versenyt Esztergom közelében, a Búbánat-völgyben. Hivatalosan az első futásíjász versenyt 1997-ben, a Magyar Íjász Szövetség támogatásával rendezték meg.

A FITA (Nemzetközi Íjász Szövetség) 1999-ben vette fel sportágai közé a futásíjászatot (Archery Run). Az első nemzetközi versenyt 2000. áprilisában, Spanyolországban rendezték.

Nemzetközi szinten két ágát különböztetjük meg a futásíjászatnak, a tradicionális és a FITA irányzatot. A tradicionális rész nagyobb létszámú érdeklődőt vonz. Franciaországban 60-70, Németországban százas nagyságrendű tábora van egyes tradicionális típusú futásíjász versenynek. Ezek jellemzően hosszabb távúak, hagyományos íjakkal lőnek, inkább terepen, mint versenypályán zajlik a megmérettetés és gyakran korhű öltözetben vannak a résztvevők.

A FITA irányzat sokkal kisebb tábornak örvendhet, az előzőhöz képest rövidebb távú versenyeket rendeznek, olimpiai, irányzékos íjjal lőnek. A jellemzőbb versenyhelyszín a sportpálya és annak környéke.

Magyarországon a kettő közötti ágazat alakult ki: magába foglalja mind a FITA, mind a tradicionális irányzat bizonyos elemeit: általában terepen rendezik meg, lehet hagyományos és olimpiai íjjal is lőni (külön kategóriában). A korhű ruha helyett a sportruházat jellemző.

A legújabb magyar versenyszabály szerint a versenyzők együttes indítás után egy kilométert futnak, majd három lövést adnak le 20 méterről 20 cm átmérőjű célra (kivéve a tradicionális íjjal induló nő, mert ők 10 méterről lőnek). A találatok összértékétől függő büntetőtávolság lefutása után kezdik a második kört. Az íjat kézben, a nyílvesszőket háti tegezben kell vinni a verseny alatt. Négy kör és 4 x 3 vessző kilövése utána az utolsó, ötödik körben már csak futni kell, a cél annak a végén van. Hibátlan lövő teljesítmény esetén 5 km a futó távolság, ami minden hibás lövéssel megközelítőleg 130 méterrel növekszik. A befutás sorrendje adja meg a helyezéseket, amit a verseny folyamán is jól lehet követni. A versenyzők irányzékos vagy irányzék nélküli reflexíjakkal vagy történelmi íjakkal versenyezhetnek.

A verseny távja a fiatalabb korosztályban rövidebb, illetve a legfiatalabb indulók részére játékos ?oroszlánvadász? versenyt rendeznek.
E szakág előnye többoldalú: a statikus lövőhelyzethez szokott íjászoknak jó kiegészítő, kondicionáló gyakorlat, rendszeresen futóknak változatosság, a sí-íjászattal megbarátkozott sportolóknak folyamatosságot nyújt a nyári évszakban.

A futásíjászat feltételei könnyen megteremthetők: egész évben űzhető, a pálya szinte bárhol kijelölhető.
Egészséges, szórakoztató és izgalmas sport.
A futás megfelelő erőnlétet, gyorsaságot, akaraterőt kíván a versenyzőtől, míg a lövéshez testi-lelki nyugalomra és összpontosító képességre van szükség.

Forrás: misz.hu

Lovasíjász szakág

Lovasíjász szakág

A lovasíjászat egy sport és szabadidős tevékenység, lényege, hogy egy mozgó ló hátáról íjjal kell célba lőni. A lovasíjászat sportként való újrateremtéséhez szorosan kötődik Kassai Lajos neve. Több évtizedes kutatás és gyakorlás után mára megteremtette a modern kori lovasíjász sportot, melyet világszerte egyre többen űznek. A verseny során egy 90 m hosszú pályán kell végigvágtatni, és közben a céltáblákra (3 db) előre, oldalra és hátrafelé fordulva lőni.

Vadászíjász szakág

Vadászíjász szakág

A vadászíjász szakág az egyik legfiatalabb a Magyar Íjász Szövetség berkein belül. Alapvetően a 3D szakágból nőtte ki magát: míg elődje a versenyíjászat felé húzódott el, addig a vadászíjász szakág igyekszik a vadászias környezet imitálására a versenyeiken. Ennek eredményeképp ezeken a versenyeken a felszerelés-kategóriák az íjas vadászathoz kapcsolódó szabályokhoz közelítenek, valamint a célkihelyezések is ezt segítik elő: lesről lövés, mozgócél-lövészet.

Utánpótlás szakág

Utánpótlás szakág

A Magyar Íjász Szövetségen belül az elmúlt években kialakításra került és azóta is rendszeres koordinációval kezelt Utánpótlás nevelés. Ezen program során a fiatalabb korosztály tehetségeit karolják fel és segítik őket a lehetőségekhez mérten. A tehetséges íjász-gyerekeknek lehetőségük van bekerülni a nemzeti Dream Team-be, ami a fiatalkori válogatottnak felel meg és ahol célirányosan az elkövetkező Olimpiákra készítik fel őket.