A magyar íjászat szponzorációs helyzete

A magyar íjászat szponzorációs helyzete

2014. 07. 21. 0 Írta Balou

Az íjászat költséges sport, ezt minden résztvevője tudja és elfogadja. Sajnos ez a helyzet jelenleg csak nagyon ritka esetekben változik a minőségi eredmények elérésével, de vannak azért kivételek is. Az év elején készült egy kutatás az íjászok között a versenyzési szokásaik és a szponzorációs helyzetük tekintetében. Ezekből a kutatási anyagokból szemezgetünk most, hogy megpróbáljunk egy tiszta képet adni a magyar íjászat szponzorációs helyzetéről.

A kutatásról

A kérdőívet 151 íjász töltötte ki, aminek következtében fontos leszögezni, hogy ez nem egy reprezentatív minta, hiszen a Magyar Íjász Szövetség hivatalos szponzori kiajánlója szerint nagyjából kétezerre tehető a versenyszerűen íjászkodók száma és közel tízezerre a hobbi és rekreációs céllal íjat ragadóké. Ettől függetlenül érdemes foglalkozni vele, mert attól még jól mutatja a helyzetet. Ahhoz, hogy a lehető legtöbb íjászt elérjük a kérdőívvel, számos közösségi médiás csatornán meghirdetésre került a kérdőív: három íjászattal foglalkozó íjász csoportban, valamint a Magyar Íjász Szövetség facebook oldalán is megjelent a felhívás.

[box type=”info” align=”aligncenter” ]Figyelem! Ezek az adatok egy főiskolai szakdolgozathoz készült kérdőív eredményeiből való szemezgetések. A cikk csak egy gondolatébresztő, nem pedig teljes értékű tanulmány. A számadatok átlagolt értékek: attól függően, hogy egy íjász hol lakik és milyen kategóriában versenyez, lehetnek nagy eltérések is a megjelenített adatokhoz képest![/box]

Élsportolók helyzete

Fontos megjegyezni, hogy a magyar íjászat tekintetében az élsportoló kifejezést más aspektusban használjuk, mint ahogy azt általában szokás. Általános tekintetben élsportolónak azok számítanak, akik hivatásszerűen, fizetésért sportolnak. Az íjászat élsportolói köréhez itthon azok tartoznak, akik a hazai versenyrendszerben kimagasló eredményeket érnek el, nemzetközi szinten versenyeznek és/vagy a válogatott keret tagjai. Ebbe a körbe a kitöltők 28%-a (43 fő) tartozik bele, ami véleményem szerint egész jó alapot ad az összehasonlításra, hiszen a tömegbázisnak minden körülmények között többszörös méretűen kell lennie ahhoz, hogy működőképes lehessen bármiféle sport.

Versenyzési szokásaik alapján két részre bontottam a kitöltőket. Az egyik felébe a nemzetközi eredményeket elérő íjászok kerültek. Jelen esetben az Európa-bajnokságokon, a világbajnokságokon, nemzetközi kupasorozat állomásán vagy összetettben elért minimum dobogós hely, valamint a Világjátékokra és Olimpiára való kvalifikáció számít bele. A másik csoport a csak hazai versenyrendszerben versenyzők csoportja. Ezt a halmazt tovább boncolgatva három további halmaz alakítható ki. Az első a hazai versenyrendszerben eredményt felmutató (régiós versenyen, GP fordulón vagy országos bajnokságon minimum dobogós hely) íjászok, akik közül a későbbiekben kerülhetnek át versenyzők a nemzetközi kategóriába. Ez a kategória a kitöltők legnagyobb rétege, 46%-ot (70 fő) tesz ki. A második az eredményt –még– el nem érők csoportja (34 fő). Végezetül az egyszerűség kedvéért ide soroltam azokat is, akik jelenleg valamilyen okból (felkészületlenség, anyagi okok, stb.) nem versenyeznek (4 fő).

Az élsportolók és a csak hazai versenyrendszerben versenyzők költségei

Az élsportolók és a csak hazai versenyrendszerben versenyzők költségei

Mint, ahogy az a mellékelt diagramon látható, egy nemzetközi szintű élsportolónak közel másfélszer annyi költsége van csak tisztán versenyzésre, mint azoknak, akik a tömegbázist adják.

A kitöltők teljes táborát elemezve kiderült, hogy az átlagos felszerelés-költségük 228 815 Ft, amihez hozzájön még 145 407 Ft átlagos éves szintű versenyekre költött összeg, ami magába foglalja a nevezési díjakat, az útiköltségeket és az esetleges szállásköltségek is. Ebben az átlagolt értékben természetesen benne vannak a versenyre nem járók és azok is, akik nemzetközi szinten teljesítenek. Mivel szponzort csak azoknak érdemes keresni, akik nemzetközi szinten is képesek helyt állni, így megvizsgáltam, hogy amennyiben csak rájuk szűrök, akkor az ő szegmensükben ezek az értékek hogyan változnak. Az íj, a vesszők és egyéb alkatrészek, a felszerelés-kiegészítők összege ebben az esetben 304 705 Ft-ra ugrott, míg a másik költség-kategória értéke 245 613 Ft lett. Összehasonlításképpen a csak hazai versenyrendszerben versenyzőknél (a kitöltők 46%-a) ez a két szám 180 139 Ft és 96 530 Ft (154% eltérés).

Ez a tétel még reálisnak is mondható, hiszen sokkal több munkára, felkészülési versenyre van szükségük, valamint a külföldi versenyekre ki is kell utazni. Ezzel rá is tértünk a fekete levesre: jelenleg Magyarországon egy élsportolónak, egy válogatott kerettagnak az esetek túlnyomó részében teljesen önköltségi alapon kell kiutazni akár egy világbajnokságra is!

Szponzoráltakról

Az élsportolók bevallása szerint a 43 főből 16-nak van valamiféle szponzora, támogatója: saját egyesület, munkahely, külsős cég vagy szervezet. Az egész kérdőívet figyelembe véve, a kitöltők 21%-a rendelkezik valamilyen támogatóval, szponzorral: 14%-ukat a saját egyesületük támogatja, 3% a munkahelyétől kap támogatást, míg 4% valamilyen külső szervezet, cég patronáltja. A válaszokból az is kiderült, hogy a támogatók inkább az anyagi támogatást vállalják – főként nevezési díjak -, mint a felszerelés-vásárlást.

Teendők a figyelemfelkeltésre

Olyan csomag nincs, ami garantált sikert fog hozni a szponzorkeresés terén. Ennek az az egyszerű oka, hogy minden egyesület más: mások az eredményeik, céljaik és mások azok a gyengeségek, amiket ki kell javítani. Amire mindenképp rá kell gyúrnia egy szponzorkereső egyesületnek, hogy aktívan jelen legyen a közösségi médiában, mivel így egyrészt felkeltheti a szponzorok figyelmét, másrészt a leendő szponzor számára minden ilyen felület plusz lehetőség a reklámozásra – mivel a szponzor nem szívjóságból támogat egy ügyet, mindenképp adni kell ilyen lehetőségeket neki).

Egy másik fontos szegmens, hogy jó kapcsolatot kell ápolni a helyi önkormányzattal. Egyrészt így közvetlen támogatás is szerezhető, másrészt a különféle rendezvényeken is jelen lehet az egyesület, amivel hírnév szerzésére van lehetőség. Ha már a közösségi médiánál említettem a szponzor reklámozási lehetőségeit, akkor itt se mehetek el mellette: egy-egy kitelepülés (bemutató, verseny, stb.) remek alkalom céges molinók, kiegészítő programok kialakítására a szponzorral egyetértésben.

Végezetül, ha sikeresen kialakítottunk egy jó kommunikációt, aktívak vagyunk minden releváns csatornán és profi egyesületnek tűnünk, el kell kezdenünk kopogtatni a cégeknél. Érdemes ehhez összeállítani egy listát és tudatosan felkeresni őket. Természetesen ennek is megvannak a szabályai – amik egész könyveket töltenek meg -, de a legfontosabb: ne legyünk túlzottan tolakodóak, ne érdeklődjünk heti rendszerességgel a döntést illetően. Persze ahhoz, hogy egyáltalán szóba álljanak velünk, szükséges egy szponzori kiajánló megléte, ami az egyesület – vagy szerény személyünk – összes kiemelkedő eredményét, bemutatkozó anyagát és jövőbeni terveit mutatja be és azt, hogy milyen lehetőségeket tudunk biztosítani a cégnek a megjelenésre.